Jeruzsálem csillagos égboltja

Jeruzsálem csillagos égboltja

70 évvel Németország történelmének legsötétebb időszaka után egy új zsinagógára világít a csillagok fénye, ami a II. világháború előtt nem sokkal lerombolt helyére kerül.

Németország északnyugati részén Hannover mellett található Herford gyönyörű városkája, aminek 67.000 fő a népessége és történelme 1.200 éves múltra tekint vissza, ekkor alapította meg I. Nagy Károly. 1938. november 9. éjjelén, a Kristályéjszakán, Herford zsinagógáját a Náci Párt porig égette, csakúgy mint számos más zsinagógát és épületet.

Berhard Brauner (balra) a csillagok pozícióját papíron jelölte meg és Günter Stückmann (jobbra) transzformálta őket a zsinagóga 3-dimenziós rendszerébe (Fotó: Ralf Bittner)

A következő 70 évben a terület parlagon hevert addig, amíg a város növekvő zsidó közössége úgy nem határozott, hogy egy új imahelyet építtet ugyanarra a helyre. A terület történelmi jelentőségét szem előtt tartva, a közösség egy kétszintes, neogótikus stílusú zsinagógát terveztetett, amire erős befolyással volt az eredeti építmény. Pontosan 71 évvel az eredeti zsinagóga lerombolása után, 2009. november 9-én vehette át a zsidó közösség az elkészült épületet.

A tervezésnek a korai szakaszában kérte a közösség, hogy a zsinagóga csarnokának mennyezetére egy csillagos égbolt, pontosabban a Jeruzsálem fölötti novemberi csillagos égbolt kerüljön. Ezt a felavatás időpontját tekintve megfelelőnek ítélték és a kérést Bernhard Braunerhez, egy amatőr csillagászhoz továbbították, aki a herfordi Friedrichs Gimnázium obszervatóriumát irányítja. Brauner megkereste, a szintén herfordi, Günter Stückmann-t, a közeli Bielefeld városában működő földmérő iroda vezetőjét, és arra kérte működjenek együtt a projekt megvalósításában.

Emberpróbáló feladat

A feladat sokkal nehezebb volt, mint amilyennek mutatkozott. A csapatnak – amit Brauner, Stückmann és a bielefeldi földmérő, Ulrich Gaesing alkotott – Jeruzsálem csillagos égboltjának félgömb alakú térképét a zsinagóga henger alakú mennyezetére kellett transzformálnia. Más szakemberekhez hasonlóan tisztában voltak vele, hogy a félgömb alakú csillagtérképet lehetetlen hitelesen fölvinni a henger alakú boltozatra. A csillagok torzulásmentes ábrázolása csak a helység közepén lehetséges, a szélek felé haladva egyre nőnek a torzulások.

Trimble mérőállomást használva Gaesing és Stückmann pontosan megmérték a csarnok méreteit a második szinten. Ebbe beletartoztak az alaprajzi méretek, csakúgy, mint a csarnok magassága és a mennyezet sugara. Meglepetésükre felfedezték, hogy a mennyezet nem tökéletesen félgömb alakú volt, hanem 54 cm (21 inch) hiányzott magasságilag, tehát ez a gömbnek csupán egy része volt. Ennek ellenére a csarnokot szinte milliméter pontosan megmérték, tehát a méreteit pontosan fel lehetett jegyezni. Az alapszint hossza 12,458 m (40,96 láb), szélessége 6,90 m (22,64 láb) volt a legnagyobb magasság pedig 5,70 m (18,70 láb).

Az éjszakai égbolt térképezése

Brauner elkészítette mind a 248 fix csillagnak a térképét, majd Stückmann Microsoft Excel-t használva a zsinagóga 3-dimenziós helyi koordinátarendszerébe transzformálta őket. „Trimble mérőállomás használatával a csarnokban négy különböző helyen tudtunk álláspontot létesíteni, így lézerpontokkal pontosan tudtuk leképezni a csillagokat.” – mondta Gaesing. Ezeket a pontokat a henger alakú mennyezet gipszkarton lemezeire elcsúszásmentes metszésekkel vittél fel. Mind a 248 csillag, csakúgy mint a terem sarkai a műszerben voltak tárolva lehetővé téve a mérőállomás pontos felállítását. A gipszkarton lemezeken ceruzával végezték a jelöléseket, hogy azok ne legyenek láthatóak. Három órán belül az összes csillag helyét megjelölték és megszámozták.

„Számos esetben egy már másik álláspontból megjelölt csillagot is megjelöltünk és ámulatba ejtett minket az a precizitás, amivel a korábban felrajzolt keresztet megközelítette.” – mondta Stückmann.

A következő lépésben lyukakat fúrtak a világító LED-ek számára, így a gipszkartont be lehetett vonni textillel. A fúrt lyukakat a villanyszerelők számára a boltozat ellenkező oldalán elhelyezett nagy ipari lámpákkal tették láthatóvá. Az izzók négy különböző intenzitásra lettek beállítva: 64 csillag halványan világít, 65 csillag kissé világosabb, 76 még világosabb és 43 csillag ragyog fényesen. Ezzel a módszerrel Jeruzsálem csillagos égboltjának pontos mása jött létre, mind az elhelyezkedést, mind a fényességet tekintve. Ez a közösség igényét teljes mértékben kielégíti.

A herfordi zsidó közösségből Harry Rothe (balra) és Ruben Heinemann (jobbra) mutatnak az új mennyezetre, ami a Jeruzsálem fölötti novemberi csllagos égboltot ábrázolja (Fotó: Kiel-Steinkamp)

Az építkezés összköltsége körülbelül 1,5 millió euró (2,15 millió USA dollár) volt és Herford városi tanácsa, a zsidó közösség és Észak-Rajna-Vesztfália tartománya közösen finanszírozta. A földmérés pro bono munka volt.

„Egy érdekes geodéziai feladat volt” – mondta Gaesing. Habár ennél fontosabb volt, – a technikai aspektustól eltekintve – hogy lehetőséget nyújtott megismerni a zsidó közösséget és a múltuk nehézségeit.

vissza